Emy Dust – Sötét játszmák
New York, akció és a maffia. Kell ennél több egy hétköznapi, koraesti kikapcsolódáshoz? Nem gondolnám. Aki viszont most színész nevek felsorolására vár, hibába teszi, ugyanis a fenti promo egy könyvajánlót takar.
Mondhatjuk, hogy Emy Dust ezen könyvében tényleg a sötétség az úr, és nem csak abban az értelemben, amelyet a mű címe sugall. A sötétség teljesen átszővi a történetet és különbféle módokon mutatkozik meg a szereplők körül. Halálok, szívszaggató múltak, emberrablás, bántalmazások, gyilkosságok… egyszóval ez tényleg egy olyan olvasás, ami végig megtartja az ember figyelmét, hiszen sosem lehet tudni, mi történik a következő sorban.
A kötet borítója szerintem csodálatosan szép és tökéletesen illik a történethez. A sötét alap a piros és fehér betűkkel remek kontrasztot ad. (Hogy a megnyerő fiatalemberről ne is beszéljek.) A fülszöveg egyből felkorbácsolja az ember kíváncsiságát. A történet szerkezete nagyon különleges, mivel azon kívül, hogy a két főszereplő szemszögén át utazunk, időben is két külön síkon halad, amik szépen lassan az oldalak fogyásával közeledni kezdenek egymáshoz. Az egyik főszereplő Wes (Skorpió) a múltból közelít a jelenbe, míg Alessia nagyjából a saját jelenében halad, közeledve Weséhez. A szereplők stílusa és élettörténete szerethetővé teszi őket, annak ellenére, hogy sok olyan dolgot kellett megtenniük életük során, amit valójában nem akartak. Wes a sanyarú sorsát akarja megváltoztatni, azonban Alessiának is az a célja, hogy kilépjen abból az aranykalitkából, ahova nagybátya juttatta. Tetszik a két karakter elszántsága, ahogyan a szépen lassan kifejlődő románcuk is. Wes nagyon ambiciózus és könyörtelen férfi, azonban a lelke legmélyén lágy érzelmei vannak. Alessia hozza azt, amit a kora alapján elvárhat tőle az ember. Kissé nagyszájú, de ezzel a bizonytalanságát és a félelmeit próbálja palástolni. A mű egészében próbálja megtalálni a helyét ebben a maffiavilágban, emiatt sokat bizonytalankodik, néha tesze-tosza, amivel sok olvasó ellenszenvét válthatja ki. Azonban szerintem jelenében és tapasztalatai alapján, érthetőek a cselekedetei.
A történet tempóját egy közepes iramban emelkedő egyeneshez tudnám hasonlítani, ami úgy a közepe táján magasan kifeszül és gátat szab annak, hogy az ember abbahagyja az olvasást. A finálé nagyon váratlan és felkavaró! Nagyon jól szórakoztam olvasás közben, annak ellenére, hogy ez nem egy habkönnyű komédia. Megvolt a történet maga bája, holott ténylegesen szép pillanatok aligha voltak benne. A második kötet megjelenésének még nem tudni a pontos dátumát, az viszont már biztosnak tűnik, hogy a Végső játszmák címet kapta, a borítója pedig pont olyan megnyerőnek ígérkezik, amilyen az elsőjé is volt.
Itt tudod megvenni a könyvet: Book Dreams Kiadó webáruház
Fülszöveg:
A nevem… New Yorkban nem ismeretlen. Nincs olyan, aki ne ismerné Skorpiót.
Feküdtem éhesen, mocskosan, félholtra verve. Az utcán nőttem fel, ahol nincs könyörület. Túl korán mocskoltam be a kezem, és vesztettem el mindent.
Élet és halál? Ma már én uralom mindkettőt. Megszereztem mindent, hogy hatalmam legyen.
Van egy küldetésem, amit az életem árán is teljesítek. De beleköptek a levesembe, és a páncélom megrepedt. Azonban nem tudnak mindent.
De ez, nem csak az én történetem…
Nincs annál rosszabb, ha valaki szembeszáll Skorpióval, főleg, ha az egy fiatal lány, aki a saját igazságát keresi egy olyan felfelé szárnyaló banda jelképével, akik Skorpió legnagyobb ellenségei.
Dream Baby
